Bisherige Ratschläge
Nem tudom, hány éves a fa és mióta tapasztalható a seb. Nem valószínű, hogy rákos - ha van is rajta gombafertőzés tünete, az csak másodlagos. Azért merem ezt kijelenteni, mert a seb környéke gyógyul, hiszen kalluszosodik. Tehát a fa maga rendezi a dolgait. Nem tudom, hol vannak még sebzések és hogyan keletkeztek. Fiatalabb korban jégverés, esetleg öntözés vagy istállótrágyázás okozhat ilyeneket.
Most a seb belsejét Réztartalmú /Rézoxiklorid, Vitra Rézhidroxid, Champion/ gombaölő szerből pépet készítve bekenjük vagy Bordóilevet töményen.
A száraz részeket el kellene távolítani. Öntözni a cseresznyét nem szabad. Mi a helyzet a talajvízzel /magas-e/ vagy esetleg a gyökérzónában lévő rétegvízzel? A gyökérzónában van-e mész /kalcium/?
A vastag vázág alatt rákos bemélyedést, illetve rákot látok, amely gomba-eredetű. Azt mindenképpen jól be kellene kenni réztartalmú szerből készült péppel Egyenlőre a visszavágással lehet várni .
A teflutrin hatóanyagot tartalmazó Force Cs /folyékony/ burgonyára engedélyezett általános talajfertőtlenítő szer. Azt kellene választani, hogy a vetőgumó károsodása nélkül megoldható legyen.
A lemosó szerek a téli - vagyis rügyfakadáskor - engedélyezett dózisban ebben az időszakban is felhasználhatók. A rézzel vigyázni kell az őszibarack rézérzékenysége miatt. A nyárra engedélyezett töménységben ajánlom a felhasználást. Az almatermésűeknél javasolt 8 l/ha dózis helyett csak 1%-ban /mint a Bordóilé-t/
Nem gondolom, hogy jó az ötlet, mert a juglandin méreg, nemcsak az ember számára, hanem a növény is negatívan reagál rá. A monília ellen a leghatásosabb védekezés virágzás idejére tehető, amikor a növények biztosan rossz néven veszik ezt a kezelést.
A cukorsüvegfenyő gyakori és nagyon súlyos károsítója a takácsatka. Itt azonban a látható tünetek nem tőle származnak. A növénynek csúcsszáradása van, amely származhat a lerakat gondatlanságából, a gyökérzet minőségétől /erősen visszavágva tették a konténerbe/ vagy a kiültetés helyének a megválasztásától /nem megfelelő PH, tól kötött, vagy vízállásos vagy nagyon száraz - a tél is száraz volt! Persze, van egy ilyen betegsége is, hogy csúcsszáradás/ Javaslatom: atkaölőszer használata - mert az ördög nem alszik - és betegségek ellen egyenlőre a Cuproxat. Remélem, javul az állapot.
Kedves Dániel!
A balkonláda attól függően hány éve vannak benne a növények- nem, az ideális hely a tuják számára. A szélső növény rossz állapota a hely - széljárás, stb./ lehet a felelős. A láda felületét lazítva, új földdel célszerű pótolni, mely meszet ne tartalmazzon. Kálium-magnézium kijuttatása permetezővel vagy öntözéssel sokat segíthet.
Kedves Tóth Balázs! A száradó növény magasra növése árnyékolás következménye. Mivel a két tuja egymás mellett pusztul, talajgomba jelenléte is lehetséges /Armillaria/. Az ellen most még nem tudunk hatásos megoldást - csak a fejszét. Megismerni a tőnél megjelenő gombatestek alapján lehetséges.
Tisztelt Onika Attila! A T. plicata esetében a kép alapján többféle elképzelésem van a súlyos helyzet kialakulásában. A talaj erősen megtömörödött az állandó öntözés (kavicstakarás?) miatt. Levegőztetni kellene - kapálással vagy talajfúróval. A belső száradás - mivel a felső részeken mutatkozik- nem a tipikus fény- és levegőhiány következménye. Lehet gomba, amely ellen az új hajtásvégek /világos zöld/ kialakulásakor célszerű védekezni /Amistar Top/, két alkalommal, két-három héten belül.
Az oszlopos tujáknál a betonfal játszhat szerepet, amely fehér színével akár nap perzselést is okozhat. A száraz részek kivágásával valamennyire lehet segíteni, mert a növény idővel benövi a "lyukat" .
Az árvácskákról jó lenne fényképet készíteni. A mostani leírás szerin lisztharmat a levélen, a virágon szürkepenész károsít.
Ahhoz képest, hogy a fa csak két éves, elég rossz képet mutat. Ennek több oka lehet:
- a talaj savanyú
- a gyökérzet vízben áll /rétegvíz vagy vízér/
- nagy adagú éretlen istállótrágyát kapott
- gyakran öntözték /erre a kajszi érzékenyen reagál/
Kedves Ildikó! A zuzmó bizony az utóbbi években nagyon elterjedt. Gyökeresen ellentétes véleményt mondanak: egyesek szerint nem káros, más szakértők károsnak ítélik. Szerintem is káros és az ellene való védekezésben eddig a réztartalmú készítmények hoztak eredményt úgy, hogy már a lemosó szerben is van réz és vegetációban is többször. A rézre érzékeny gyümölcsfáknál pl.őszibarack - figyelemmel kell lenni .
A képen fagyal látható, melyen a szélekről kiinduló foltokat és esetleg lisztharmatot látok. Atka nincs a növényeken. Szeretnék közelebbi képet, mert azon biztosabb lenne a "diagnózis". A fagyal pusztulásáért - tapasztalatom szerint - egy talajgomba volt felelős /Fusarium/. Ellene nagyon nehéz védekezni, bár a Previcur a foltok beöntözésével kisebb eredménnyel szolgál. Igazán hatásos a biológiai készítmény, a Trifender, azonban nehézkes a beszerzése.
A képen pajzstetű erős felszaporodását látom esetleg egy közelibb fotót szívesen megnéznék.
A pajzstetű ellen a lemosó permetezésnél mindenképpen olajos szert kell alkalmazni, előtte azonban a súlyosan fertőzött részeket kaparó szerszámmal a pajzsokat meglazítani. Később rovarölő szerrel több alkalommal permetezni a törzset is. A meggy pusztulásáért valószínűleg a monília felelős.
A képen látható levélfoltosodás gombabetegség következménye. Rendszeres réztartalmú permetezőszerrel való kezelés eredményes. Az erősen fertőzött ágakat célszerű eltávolítani.
A képen látható a fűz gubacsatka kártétele következtében kialakult nagy és öreg dudor. A kártevő ellen a kihajtás kezdetekor 3 alkalommal atkaölőszerrel kell permetezni. A nagy gubacsokat vagy az erősen fertőzött ágrészeket célszerű levágni.
A keverhetőség mindig is probléma volt és napjainkban sincs biztos recept ebben a kérdésben. Mégis megpróbálok - a gyakorlatom során tapasztalt - korrekt választ adni kérdéseire.
1./ A formuláció a keverhetőségben igazán nem játszik szerepet. Az azonban nagyon fontos, hogy az egyes készítményekből ún. törzsoldatot kell készíteni /egyenként kevés vízben feloldva önteni be a permetezőgép tartályába.. Először a por alakúakat majd úgy a többit. Rovar -és atkaölőszert két okból sem célszerű keverni. Egymás hatékonyságát gyengítik és az atkaölő szert mindig nagy lémennyiséggel kell kijuttatni. Tehát gomba ölő /felületen ható és felszívódó - ha szükséges/, rovarölő és tápoldat keverhető ily módon. A gyomirtó szerhez egyéb növényvédő szert nem szabad keverni, esetleg csak a hatásfokozót.
Lugos kémhatású gombaölőszer pl. a rézoxiklord, míg a rézszulfát /a szulfát miatt/ savas. Ezek keverésénél mely rézre tetszik gondolni? Mert tiszta rézion nincs forgalomban, csak az előbb említett formák. A bordóilé, a Cuproxat is rézszulfát, használatukkor azonban más-más feltételekkel kell számolni.
Kedves Ivánka Mária! Csodálatosak a tuják, fenséges óriások. A száraz maguktól is lehullanak tavaszig, amikor érdemes - ha lehet a magasságuk miatt- permetezni Amistar Top és Mospilan /vagy Actara/ valamint Keserűsó kombinációjával. Mivel a készítmények felszívódóak, maguktól is a csúcs felé haladnak a víz és tápanyag-felvétel során.
Mirage, Signum, Switch /utóbbi csak a meggy moníliája ellen/ megfelelő védelmet biztosít. Szabad forgalomban csak a Switch kapható/. A monília elleni védekezést 20%-os, majd teljes virágzásban kell elvégezni. Most pedig rügyfakadáskor a réztartalmú lemosószerek közül válasszon /Bordóilé, Vegesol R, Vektafid R/.