Kedves Barbara! A tajtékos kabóca jelenléte látható a képen. A kabócák szúró-szívó kártevők. Szívogatásuk nyomán sebzéseket ejtenek és abból a fák édeskés nedve folyik ki. Ezért látogatják a hangyák, legyek és darazsak. A rovarölő szerhez /Decis vagy hasonló kontakt szerthez tapadószert is keverjen. A tapadásfokozóból a szokottnál nagyobb mennyiséget kell használni. A kezelést egy héten belül célszerű megismételni.
Ez a kabóca valószínűleg csak odatévedt a szil és fűzfára, de jól érzi magát. Egyébként több tápnövény szükséges a kabóca kifejlődéséhez. Petézésre a fiatal fűz és szil fiatal hajtásait választja. Az ún. tajtékos kabóca életmódja különleges. Fontos, hogy repülni nem tud.

Kedves Bernadett! Egyetlen helyen látható egy kiflialakú, kissé lepuhult sötét rész a fásodott felület felső részén. A fásodás okát nem ismerjük. A kéregben nincs szállítószövet, csak a háncsban. Igy a fásodott részen sincs probléma, a tápanyag és víz akadálytalanul halad felfelé. Az oldalhajtás elszáradása - annak kéregből való kiágazása akadály a szállításban. Reméljük, hogy a fásodás nem megy tovább.
A kéreg felrepedése sem normális. Próbálja meg a fásodott részt szellőző anyaggal átkötni, melyet tömény Nordox-os /réz/1/ oxid/ és bekötés előtt kenje fel a fásodott részre.
Reméljük, íygy megakadályozható a folyamat.

A "beteg" törzságat célszerű volna kifürészelni. A lyukakat farontó hernyó okozza. Az biztos, hogy a fás részekkel táplálkozik, de a most lyukakat a hernyó után kutató madarak is okozhatják. A kéreg és azon belül a háncs szöveteit rágják a hernyók. A kérget leválasztva láthatóvá is válnak akár a hernyók is.
A lefűrészelt csonkot feltétlen faseb-kezelővel le kell zárni. A fa épnek látszó részeit is alaposan célszerű átvizsgálni.

A tünetek okozója nem betegség, hanem kártevő. És a kezelés sikeresnek mondható. A fehéres "fonalak" már csak a lárvabőrök maradványai.
Ha a metszési felületeken hasonló fehéres telepeket tapasztal, akkor biztosan vértetű a kártevő. A kártevő ellen a Pirimor jó választás.

Kedves Zoltán! A diófán a fás részek bélállománya nem fehér, hanem a képen látható barnás színezetű.A vágási felületetete - remélem - lefedte faseb kezelővel, mert a seben keresztül fapusztító gombák megtelepedhetnek.

A képen nem vértetű, hanem kéregtetű látható, amire a tor kitüremkedése utal, és a színe is. Szívogatással okoznak kárt a levélen és a fiatal hajtásokon is. Megtelepedésük oka a fakérgen - valószínűleg mechanikai úton- keletkezett kisebb sebzés=rák. Biztosan hangyák is vannak a közelben. A védekezés szempontjából a készítmények megfelelnek. Említeném még a Teppekit, ami szintén szabad forgalomban vásárolható. A kezelést ismételni kell. A seb belsejébe és közvetlen környezetébe is jusson a permetléből.

A levéllikasztó betegség korai tüneteit láthatjuk. A betegség minden évben fellép, de általában június vége felé.
Védekezésre a szabad forgalomban vásárolható Chorus vagy a II. kategóriás Topas-t ajánlom. A permetezést 10 napon belül ismételni kell! Lombtrágyát is tegyen a permetlébe.

Tipikus moníliás tünetek láthatók a kajszifán. A szirmok elbarnulnak, majd elszáradnak, de csak részben hullanak le. A hajtások csúcstól kezdődően hervadnak, a levelek elszáradnak, A fertőzött és egészséges hajtásrészt éles határvonal választja el egymástól. A fertőzés helye körül általános a mézgakiválás.
A monília elleni védekezés összetett, sikerét több tényező nehezíti. Legkritikusabb időszak a virágzás - kezdetén, tömeges virágzáskor és elvirágzás táján - ennek során permetezni kell. Szabad forgalomban csak néhány hatásos gombaölő készítmény áll rendelkezésre: Switch, Kenja, Chorus. A monília fertőzés a vegetációs és a nyugalmi időszakban is jelen van. Lemosó permetezést legalább két alkalommal célszerű végezni? ősszel, lombhullás táján és tavasszal rügyfakadáskor. Kérjük, kövesse figyelemmel a GazdaboltBlog és a GazdablTV tájokoztatóit!:
https://www.gazdabolt.hu/blog
https://www.gazdabolt.hu/tv
Tamás a fa kondícionális állapotáról is írt. A kajszi nem tartozik a hosszú életű gyümölcsfákhoz. Ha el nem fagy, sokat, kitartóan terem. Talán közben el is fárad. Késő ősszel érdemes volna egy tartós műtrágyáz bedolgozni a fa csugója (korona kerülete) alá, hogy a téli csapadék bemossa a talajba és felvehetőek legyenek a különféle tápelemek. A csonthéjasok nem szeretik a vizet - persze az esővizet igen. Öntözni tehát nem szükséges, sőt hiba.
A virágzás intenzitása részben időjárás függő. Nagyobb baj, hogy Önnél az utóbbi évek ismétlődő problémája. Amint írtam, a monília fertőzésnek is van szerepe.
A gyümölcs ízének megváltozásában egy másik gombabetegség /Megacladosporium sp./ lehet felelős. Fertőzése során a gyümölcs húsa lében szegény, élvezhetetlen ízű. Ilyenkor barnásfekete foltos lesz a gyümölcshéj. Mégsem gondolom, hogy ez lenne a hiba. A fa megöregedett, de még élni akar. Sok gyümölcsöt adott, értékelni kell. Gyógyíthatatlan betegségei nincsenek. Vegetációs időben lombtrágyázással segítheti a fát jó kondícióban tartani.

Örülök a sikernek! Köszönöm a visszajelzést!

Kedves Henriett! Szerencsére nem túl nagy a baj. A tünetek a szemölcsös gubacsatka kártételét mutatják. Védekezni lehet az atka ellen speciális atkaölő szerrel, csak az nem mindegy, mikor? Az atkák az általuk készített szemölcsben élnek, ahová a kontakt szerek, sajnos nem tudnak bejutni, felszívódó atkaölő szer viszont nincs nálunk engedélyezve. Ezért fontos az időzítés! Ilyentájt - májusban - az atkák "kirajzanak " vagyis elhagyják a szemölcsöket. majd a fiatal atkák új "lakhelyet készítenek. A mozgásban lévő atkákat tudjuk elpusztítani a lent ajánlott atkaölőkkel. A rajzás megfigyeléséhez nagyító kell, mert az atkák 1-2 mm nagyságúak. Gyakran kell áttekinteni a szemölcsös leveleket. A levélszél begörbülése is az atkák kártételének következménye.

A leírt tünetet - szirmok a fás részekre való rászáradása is a monília fertőzés következménye. Most már csak a gyümölcs-monília ellen tud védekezni - Switch 62,5 WG, élelmezés egészségügyi várakozási ideje 7 nap.
A monilia elleni védekezést már ősszel célszerű megkezdeni. A lombhullás kezdetén 2 %-os Bordóilével permetezés, tél végén az első felmelegedéskor 3%-os, majd rügyfakadáskor 1 %-os Bordóilé. Virágzás kezdetén, közepén és végén felszívódó gombaölő szerrel kell védekezni pl. Signum WG 2 alkalommal és Chorus 50 WG egyszer.. Ezt követően 10-14 naponta rezes /pl.Cuproxat/ permetezés.
A képen látható a rossz kötődés és a lombkorona felső harmadán az apró levelek. Ha általában rossz a kötődés, virágzáskor sokat segít az Atonik növekedésszabályozó. Utóbbi oka lehet a magas talajvíz vagy a fa öntözése - esetleg a régi tulajdonos öntözte.

A gesztenyefa állapota, a folyamatos koronaszáradás látványa
elkeseríti Önt. Képeket nem küldött. Ha teheti, kérek szépen
felvételeket a törzsnek arról a részéről, ahol egy vázág újabb
száradása bekövetkezett. Nem írja, hogy a termés megfelelő volt-e -
mennyiségi és minőségi mutatók romlottak-e? A törzsön, vagy az alsó
ágak kiindulási helye körül tapasztal-e sárga, bepuhult részeket?
Tudomásul kell vennünk, hogy a fák élete is véges - ugyanúgy, mint az
emberé. Amíg él - ha nem is formás már - megérdemli a törődést.

A Tiszántúli fa a víz partján - a kezében tartott levélen a levélszél
száradás súlyos kálium-hiány esetében lép fel. Csak sárgulásról és
erről a száradásról nem írt. Minél előbb - havonta - Fitohorm Kálium
2%-os oldatával permetezze a gesztenyefát.

A Bordóipor felhasználását rövid hajtás állapottól fürtzáródási
ajánlja a szakma. Más gombaölő szerrel és
lombtrágyával is keverhető, de célszerű törzsoldatot készíteni /kevés
vízben jól kikeverni, ezután önteni a permetlé tartályban kimért
vízhez/. Először a por alakúakat, majd a folyadékokat kell
elkészíteni. A fürtzáródást követő rezes permetezést már nem ajánlják.

A kép alapján lisztharmat-fertőzés felfedezhető. Virágzás előtt magas koncentrációban kéntartalmú gombaölő szer felhasználását javaslom.
Az erek közötti terület elszíneződése tápanyaghiányra utal. Kérdés, hogy az elküldött kép a szőlő mely részéről származik: a hajtásvégen - vashiány - az alsó levelek esetében lehet nitrogénhiány is. Utóbbi a levél sárgás színéből következtethető. A levél színe sem megnyugtató, bár lehet fajt jellegből is adódhat. Kérdésem: milyen fajtáról van szó? Permetezés során használjon Wuxal vagy hasonló összetételű lombtrágyát. Előfordulhat szélsőséges esetben cinkhiány is, ennek a tápelemnek a hiánya is a hajtásvégeken mutatkozik. A Wuxal Super cinket is tartalmaz.

A korrekt válaszhoz kérek új fotót, frissen levágott hajtásokról. A fa korát, fajtáját szíveskedjen megírni.

Az orgona leveleinek a képen látható kanalasodása tipikus hormon
tartalmú gyomirtó szer használatának a következménye. Ha Ön nem is
használt semmiféle gyomírtót, a szomszéd - akár távolabbi szomszéd
szeles időben, vagy kis légmozgásnál is - idézhette elő. A pázsit
gyomirtók valamennyien tartalmaznak hormont, az orgona pedig
érzékenyen reagál erre.Úgy látom, hogy a hajtásvégeken látványosabbak
a tünetek. Elvirágzás után az orgona visszavágható. Károsítók,
időjárási anomáliák a képen látható tünetek kiváltásáért nem lehetnek
felelősek.

A vadszőlő levelében alaphelyzetben is van vörösödő festékanyag. A fehér pöttyök sem származhatnak károsítótól. A növény alapvetően egészséges.
A kacskaringós jelenség oka a kigyóaknás szőlőmoly jelenléte. Ellene - a levéllemezek között károsító hernyók elpusztítására csak felszívódó rovarölő szer használata hozhat eredményt (Mospilan) A több nemzedékes szőlőmoly ellen érdemes minél előbb védekezni. A tünetes leveleket le kell szedni.
Nagyobb probléma lehet a levélszél elhalása az erős pirosodást követően. Tápanyag probléma lehet, mégpedig vashiány. A fiatalabb leveleken látható kezdetben. Magas vastartalmú lombtrágyával kezelhető.

Az almafa hajtásról készült fotó lisztharmat fertőzést mutat. Igaz, hogy a Topas hatásos a lisztharmat ellen. Idén korai lisztharmat fertőzés következett be, egyéb növényeken is súlyos a lisztharmat. Az almafákon - különösen a Jonathan típusokon - a felszívódó gombaölő szerek mellett a kén-tartalmúakat is alkalmazni kell - pl. Topas+Thiovit.
Egyes foltosan sárguló levelek tápanyaghiány következményei. A permetszerbe keverjen Wuxal lombtrágyát is.

A padlizsán mellékerei szögletesek, két betegség tünetei is szögletesek a leveleken. Egyik baktérium, másik gomba eredetű. Ellenük hatásos védelmet a rezes készítményekkel érhetünk el (pl.Nordox). A fertőzés a vetőmaggal vagy az előző évi fertőzött növényi maradványokkal történt.

Kedves Deák Péter. A tüneteket feltételezhetően a mikrosztróma gomba idézte elő. A gomba nem gyakori. Biztosabb lesz a diagnózis, ha a levél fonákán penészgyep kialakulása is megfigyelhető. A betegség korai lombhullással jár. Mivel a beteg levelekben telel át, ezt a folyamatot meg kell akadályozni. Jelenleg a réztartalmú gombaölő szerek felhasználását javaslom (pl. Nordox) 10 naponta kijuttatva, az őszi lombhullás kezdetén pedig a rezes lemosó szer (Bordóilé, Vegesol stb.) alkalmazása indokolt.